2013. április 23., kedd

Tizenötödik bejegyzés - Solum Ipsum

Hogy ne térjünk el a szolipszizmust szem előtt tartó útiránytól, e helyütt rövid részletek felvillantásával igyekszünk még jobban elmélyíteni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Akit mindez részletesebben is érdekel, az a lent megadott forrásanyagban tovább kutakodhat: László András és Horváth Róbert  írásairól van szó. Figyelem: mélyvíz!!!

***

Egy abszurdum és skandalum, ami nagy misztérium


"Amit általános és profán világként lehet definiálni, annak szemében a szolipszizmus „abszurdum” és „skandalum”: lehetetlen, képtelen, visszatetsző és botrányos. [...]

Mint tudjuk, a szolipszizmus betű szerint azt jelenti, hogy egyedül és csakis (solum) önmaga(m) (ipse, ipsa, ipsum) van és létezik, s ezt az állapotot és szemléletmódot valaki igenli (ismus). [...]

Valóságos rejtély számunkra, hogy lehetséges a szolipszizmust és az ember nagyfokú bizonytalanságából fakadó önzést, hiúságot, egoizmust és despotizmust egymást fedő fogalmakká tenni, amikor a szolipszizmus soha semminek a létét nem tagadta és nem kisebbítette. [...]

Az, hogy a szolipszizmus kifejezés per definitionem használatának nincs hagyománya, mindez nem jelenti azt, egyáltalán nem jelenti azt, hogy lényegi igazságának – amit kifejezni hivatott – ne lenne hagyománya. [...]

Amit Descartes-nak tulajdonítanak, nem szolipszizmus. Descartes-nak mind a metafizika, mind a teológia, mind a szolipszizmus vonatkozásában elferdítő és megrontó törekvései voltak.
Descartes a modern világ kezdetének egyik megtestesítője."

Horváth Róbert

***

Solum Ipsum
(részletek)

"38. A metafizika önmagam bejárásának az útja.

    48. Minden megnyilvánulás egyszersmind alászállás.

50. A samsāra és a nirvāya egy – de csak a nirvāyából nézve.

66. Az egész lét tudatos.

70. Ha Isten rajtam kívül lenne, akkor Isten a létezők egyike lenne, nem pedig Isten. Egy objektív Isten tételezése tulajdonképpen indirekt istentagadás.

72. Isten önmagából teremt, önmagában teremt és önmagába teremt:  bele önmagába.

75. Isten mindenütt való jelenléte elsősorban nem azt jelenti, hogy mindenbe behatol és mindenben benne van, hanem azt, hogy minden Istenben van.

78. Mindaz, ami van, illúzió. Egyedül az nem illúzió, aki/ami vagyok.

83. Minden heteron (»más«) fel nem ismert auton (»önmagam«).

92. Minden objektivitás a tudat objektivitása.

99. A valóság – illúzió; de valóságos illúzió.

***

163. Ami a világban a demokrácia, az a tudatban a tudati teret uraló automatizmusok, a kavargó asszociációk, a zaklatottság és a kontrollálatlanság.

181. Tevékenységével mindig az alacsonyabb rendű zavarja a magasabb rendűt. Létével mindig a magasabb rendű zavarja az alacsonyabb rendűt.

240. A modern ember beavathatatlan – csak az archaikus ember iniciálható. Ezért a mindenekelőtti feladat: az embernek archaizálnia kell önmagát.

276. Az ember felébredésével az egész világ felébred.

[Mint ahogy a közönséges álmodás esetében is az álmodó felébredésével egész álomvilága is felébred visszaintegrálódva magába az álmodóba.]

277. Amikor önmagamat állítom helyre, a világot állítom helyre.

322. A modernitás maga az antitradicionalitás.

330. A kali-yuga végső fázisa az addig visszatartott mérgek kibocsátásának kora.

333. A sötétség felbomlasztó erői élő erők, de halált hozó élő erők.

347. A modernitás éppen most maximális.

356. Az utóbbi ötszáz évben jelent meg az az embertípus, amelyik örül annak, ha valamiről vagy valakiről kiderül, hogy értéktelen, alacsonyrendű, vagy egyenesen nincs. Mert csak egy degenerált embertípus képes örülni annak, ha a világ szegényebb.

364. A sötét kor specifikus vakságai rendszerint racionalizmusba burkolóznak.

379. A posztmodernitás a modernitáson belül egy végső és szétesett állapotot jelent: azt, ami modern, de már szétesetten.

386. Valamikor évszázadok alatt történt érezhető alászállás; ma már évtizedek alatt történik, és egyre inkább afelé közeledünk, hogy években, majd hónapokban, hetekben, sőt napokban is mérhető lesz a változás. És eljöhet az az idő is, amikor az érzékeny ember reggel arra fog ébredni, hogy éjszakai nyugodalma alatt a világ jelentékeny mértékben alászállt, este pedig azzal a tudattal fogja álomra hajtani fejét, hogy egy lényegesen degeneráltabb világban alszik el, mint amiben felébredt.

398. Akik Indiából és újabban már Tibetből is Európába és Amerikába jönnek, hogy mintegy spirituális segítséget nyújtsanak az anyagiságba süllyedt nyugati ember számára, azok valójában nem segítenek, hanem egy átfogó sötét démoni missziót hajtanak végre.

402. Valamikor magas színvonalú emberek évtizedeken át kutattak, hogy kapcsolatba lépjenek valamilyen beavatási iskolával. Ma a hirdetőoszlopok plakátjain egyszerre legalább fél tucat guru hirdeti magát.

404. Ahogy vonz bizonyos rovarokat a materiális világosság, úgy vonzza az emberek nyomasztóan nagy többségét a spirituális sötétség.

429. A humanizmus az emberalattiság egy sajátos előkészítési módja és szemlélete.

431. A humanizmus filozófiai értelemben nem emberbaráti célok megvalósítását jelenti, hanem azt, hogy az ember a maga sorsát merőben emberi rendű eszközökkel és merőben emberi szinten kívánja meghatározni.

438. Az igazi materialista-ateista voltaképpen burkolt antiteista: tudja, hogy van Isten, de bosszúból csak azért is tagadja. Dühös Istenre, mert eltiltotta valamitől, és mivel nem tűrheti, hogy korlátozzák, inkább megtagadja létét.

[A párizsi kommün egyik jelmondata szerint:  »Nincs  Isten,  vagy  ha  volna  is, agyon kellene lőni.«]

449. A szellem eleve arisztokratikus.

453. A világi suprematia (fensőbbség) szellemi suprematián alapult, a világi dominatio (uralom) szellemi dominatión, és a világi potestas (hatalom) szellemi potestason. Ez volt az ősi monarchiák alapelve.

454. Minél inkább kibontakozik a sötét  kor, annál inkább eltűnik a Centrum-tudat, és ezzel együtt a Centrum politikai vetülete: a királyság-eszme.

461. »A föld azé, aki megműveli.« De nemcsak az övé: még inkább azé, aki odaadja, hogy megműveljék. Leginkább  pedig azé, aki odaadja, hogy megműveltessék. Végső soron pedig Istené. Ez a feudális tulajdonlás hierarchiája.

498. Amennyire hatástalan küzdelmet folytat a liberalizmus a terrorizmussal szemben, éppen annyira hatékonyan küzd mindenféle magasrendűség ellen.

500. A demokrácia azt jelenti, hogy ne a centrum irányítson, hanem a periféria; ne a tengelyszerű mozdulatlan mozgató és megállító – vagyis a király –, hanem a periferiális mozgatott és megállított: a nép.

521. »Történetiség«: ez azt jelenti, hogy az emberrel történnek a dolgok, vagyis hogy saját történetét nem maga realizálja, hanem az pusztán adódik számára.

531. Amit ma felvilágosodásnak neveznek,  az egyértelműen elsötétedés, és pontosan az benne az elsötétedés, ami miatt felvilágosodásnak nevezik: a szellem megtagadása.

536. A modern populáris zene rock, hard és metal változatainak lényege, hogy szubtilis ütéseket adnak le a szomatikus organizmus mélyrétegeinek irányában, amelyek a szomatikumban lekötött démonvilág felébresztését szolgálják.

[Természetesen a szóban forgó zenék effektusai egyáltalán nem szubtilisak.]

546. A természettudományos világkép mint világkép fundamentális eretnekség – nemcsak a katolicizmus szempontjából, hanem minden lehetséges vallás szempontjából.

548. Minden fizikai-kémiai méreg egy szellemi méreg materiális reprezentációja.


***

552. A vallás egy olyan törekvést foglal magában, amely a földi értelemben vett immanens keretek széttörésére irányul.

553. A vallás a kali-yugában bontakozott ki – de nem az elsötétedési folyamat produktumaként, hanem éppen annak ellenhatásaként. Mert a kali-yugát megelőzően az ember annyira szellemközeli állapotban élt, hogy külön vallásra és vallási aktusokra még nem volt szüksége.


560. Az imádság teljesülésének feltétele nem a mélyből fakadó kívánság, hanem a kérés teljesülésére vonatkozó rendíthetetlen bizonyosság.

578. Ma nem az számít komoly filozófusnak, aki a filozófiával foglalkozik, hanem az, aki valamilyen filozófussal foglalkozik; de még komolyabbnak számít az, aki nem közvetlenül egy filozófussal  foglalkozik, hanem azokkal, akik az adott filozófussal foglalkoztak. Ha pedig valaki egy filozófussal foglalkozó irodalommal foglalkozó irodalommal foglalkozik, az már rendkívül tudományos szinten műveli a filozófiát.

***

593. A metafizikai tradicionalitás nem azért utasítja el az evolúciót, mert helyteleníti, hanem azért, mert nem tapasztalja.

595. Minden egyes állati faj a hüperkozmikus eredetű kozmikus Ember kozmoszbeli útjának egy-egy zsákutcája – egy olyan zsákutca, amelyet az Egyetemes Ember megtagad, de egyszersmind meg  is teremt, önmaga gondolati, imaginatív és akarati produktumaként kivetít, végül pedig a fokozatos materializálódás útjára terel.

598. A leszármazási elméletek nemcsak azt mondják ki, hogy az ember az állatoktól származik, hanem azt is, hogy az ember – állat.

[Kiválóan példázza ezt a neves evolucionista, Desmond Morris két könyvének címe: A csupasz majom, illetve Az emberállat. A magunk részéről e két »megtisztelő« titulust visszautasítjuk, ám Desmond Morris vonatkozásában nem emelünk ellene kifogást.]

***

616. A szexualitás lényege a lét egységének helyreállítása. Azért van szexualitás, mert a lét megtört, elmetszett, szétvágott állapotban van (vö. latin secare, »elmetszeni«), és ez a szétvágottság újból meg akarja találni az egységet.

617. A szaporodás tulajdonképpen csak  másodlagosan tartozik a szexushoz. Nem mintha bármi máshoz jobban tartoznék, hanem mert a szexualitásnak nem a szaporodás a voltaképpeni célja. A szexualitás célja az egység helyreállítása.

622. Az ösztönöket nem kiküszöbölni kell, hanem autonóm akarati formákká transzmutálni. Az instinctus 
sexualist, vagyis a szexuális ösztönt nem felszámolni kell, hanem voluntas redunificationis-szá, az újraegyesítés akaratává kell alakítani.

630.Š Ha a nemek közötti különbség jelentéktelen lenne, akkor nem lennének nemek.

644. Az az emocionalitás által keresztül-kasul áthatott gondolkozás, amely valamilyen gondra irányul, kétségtelenül egyfajta koncentráció: csakhogy nem én koncentrálok, hanem engem koncentrálnak.

***

679. Spiritus est regulator. Anima est mediatrix regulationis. Corpus est regulatum.

[Latin. »A szellem az uralkodó. A lélek az uralom közvetítője. A test az uralt.«]

681. A szellem a Tudat fénye.

686. A »szellemi lélek« fogalma azt jelenti, hogy a lélekben a szellem uralkodik. A szellem által a lélek azonban nem uralható úgy, mintha a szellem egy államtanács, egy parlament vagy egy központi bizottság mintájára működnék. A szellem a lélek irányában csak monarchikusan működhet, úgy, ahogy egy király. Aki lelkében a szellemnek ezt a monarchikus uralmát nem realizálja, az voltaképpen nem tekinthető embernek. Emlékeztet rá, de mégsem az.

687. Az ember lelkében tudatos, de lelkében a szellem által tudatos.

688. A lélek az én lelkem, de én nem vagyok azonos a lelkemmel. A lélek egy környezet, méghozzá önmagam tételezésének, vagyis a szellemnek a legszorosabb környezete. Az önmagamra vonatkoztatott egyensúly, az önuralom azt jelenti, hogy nem engedem meg, hogy legszorosabb környezetem önmagammal diszharmonikus viszonyba kerüljön. Ezt pedig csak egyetlen módon érhetem el: ha nem legszűkebb környezetem, legszorosabb körülményeim uralkodnak felettem, hanem én uralkodom felettük.

690. A test legmélyebb értelme szerint nem egy figurális valóság, hanem egy tudatállapot – méghozzá olyan tudatállapot, amely a többi tudatállapotot lehatárolja és kioltja. A test egy benső fal.

691. A test a szellem megtagadása.

694. Ha a test határtalanná válik, vagyis ha teljesen tudattól áthatottá válik, egészen addig, hogy tudattá alakul: ez az, amit a különféle tradíciók »a test feltámadásának« neveznek. A feltámadás a testnek mint testnek, a testnek mint határnak a legyőzése.

695. A test feltámadása nem más, mint a test visszahelyezése az eredeti rangjának megfelelő hierarchikus fokozatba.

780. »Vagyok, aki vagyok« (Exodus 3,14). Vagyis: Voltam, aki voltam, voltam, aki vagyok, voltam, aki leszek; vagyok, aki voltam, vagyok, aki vagyok, vagyok, aki leszek; leszek, aki voltam, leszek aki vagyok, leszek, aki leszek – teljesen önmagam, végtelenül."

László András